A telepes agáma (Agama agama) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyík faj.

Előfordulása

Hazája Nyugat-Afrika, ahol többnyire a félsivatagos és sztyeppes területeken, sziklás-köves vidékeken él. Mivel azonban SzenegáltólSzudánon és Egyiptomon át délkelet felé Tanzániáig, délnyugatnak pedig egészen Angoláig megtalálható, biotópja rendkívül változatos. Előfordul a száraz pusztaságokban, a forró szavannákban, a tengerparthoz közeli esőerdők peremein, sőt, a megművelt földek közelében is.

Száraz terráriumban jól tartható és látványos faj, ezért szerte a világon tenyésztik.

Megjelenése

Teljes hossza 35–40 cm, aminek mintegy harmada a farok: ezzel a legnagyobb agámafélék (Agamidae) közé tartoznak. A nőstények alapszíne szürkésbarna, és nem teljesen megfelelő körülmények közt tartott hímeké is ilyen marad. Megfelelő körülmények között a hímek színpompás külsőt öltenek: fejük intenzív narancsvörös lesz, lábtöveik mélykékek, farkukon világosszürke és kék gyűrűk váltakoznak. A színek a szaporodási időszakban intenzívebbek. Mindig a domináns hím a legtarkább: az alárendelt egyedek egyre fakóbb árnyalatúak.

Apró szemei a robusztus, lapos fej tetején kiemelkedő szemdombokban helyezkednek el. Hatalmasra tátható szájában apró, fogszerű szaruképződmények sorakoznak. A hímek nyakának hátsó részén rövid, tüskés pikkelyekből álló kis tarkótaraj nő. Súlyos testét erős, éles karmokban végződő lábak hordozzák.

Életmódja

Nappal nagyon melegigényes; éjjel jóval kevésbé (nagy napi hőingadozáshoz szokott).

A telepes agáma hímjei kifejezetten területbirtoklók; egymás közelségét csak szigorú rangsorban viselik el. Fő táplálékai a nagyobbízeltlábúak de megeszi a kisebb rágcsálókat (pl. egér- és patkánykölyköket) is. Étrendjét egyes növényi részekkel (főleg a vörös színű gyümölcsökkel) egészíti ki.

Szaporodása

Tavasszal párzik. A nőstények 30–50 cm mély járatot kotornak ki, és ennek aljára helyezik 3–8 tojásukat. A tojások 28–31°C-on 50–60 nap alatt kelnek ki. Az újszülött gyík körülbelül 8–9 cm-es; színezete az anyaállatéra hasonlít. Szinte azonnal elkezd táplálkozni. 3–4 éves korára válik ivaréretté. Akár a többi nagytestű gyík, fogságban soká, akár 10–15 éves koráig is elélhet.

Tartása

Nappal legyen a terráriumban 30–35°C, de a talaj közelében akár 40–45°C is lehet. Éjszaka legyen jóval hűvösebb. Erős területbirtokló ösztönük miatt kis területen több hím nem tartható. A terrárium legyen viszonylag nagy, mert a telepes agáma sokat mozog. A legjobbtalaj homok és tőzeg keveréke, amit kövekkel, faágakkal, gyökerekkel díszíthetünk. Élő növénynek legalkalmasabbak az aloé- és agavé-típusú, levélrózsás pozsgások.

Tücsköt, gyászbogárlárvát, lisztbogarat, lisztkukacot, viaszmolyt és hernyóját, sáskát, szöcskét, lepkéket, pókokat, cserebogaratadhatunk állatainknak – megpróbálkozhatunk növényi táplálékkal is, de azt nem minden egyed fogadja el.

Szaporításhoz célszerű az állatokat teleltetni. A téli időszakban 18–20°C-on, világítás nélkül, de a talajt továbbra is fűtve gyíkjainkat 1–1,5 hónapig a terráriumban is teleltethetjük.

forrás: wikipedia