A kuvik (Athene noctua) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozófaj.
Nevét Pallas Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapta a nem. A bagoly volt Athéné szent madara. a valódi baglyok közül pedig a kuvik kötődik legszorosabban az emberi lakóhelyekhez.
A népnyelv halálmadárnak is nevezi. Ha valahol megszólal, Európában, de még Ausztráliában is több nép hozza összefüggésbe egy ember halálával.
Előfordulása
Európában, Ázsiában és Afrika északi részén honos. Az Egyesült Királyságban eredetileg nem volt őshonos faj, a 19. század során telepítették be és mára jól meghonosodott, a természetes fauna részévé vált. Ezenkívül betelepítették Új-Zélandra is.
A sivatagoktól, az északi tűlevelű övezetig előfordul, de megtalálható a mezőgazdasági területeken is.
Alfajai
-
közép-európai kuvik (Athene noctua noctua), Közép-Európa
-
nyugat-európai kuvik (Athene noctua vidalii), Nyugat-Európa, Ibériai-félsziget
-
szardíniai kuvik (Athene noctua sarda), Szardínia
-
dél-európai kuvik (Athene noctua indigena), Görögország, Románia, Bulgária és a Kaszpi-tenger vidéke
-
sivatagi kuvik (Athene noctua glaux), Észak-Afrika, Arab-félsziget, Elő-Ázsia
-
szaharai kuvik (Athene noctua saharae), Szahara
-
szír kuvik (Athene noctua lilith), Dél-Törökország, Szíria és Izrael
-
szomáli kuvik (Athene noctua somaliensis), Észak-Szomália és Délnyugat-Etiópia
-
foltoshasú kuvik (Athene noctua spilogastra), Szudán, Észak-Etiópia, Egyiptom
-
keleti kuvik (Athene noctua orientalis), Turkesztán, Tien San hegység
-
tibeti kuvik (Athene noctua ludlowi), Tibet, Bhután északi része
-
altáj kuvik (Athene noctua plumipes), Altáj hegység, Mongólia, Északkelet-Kína, Korea
-
Athene noctua bactriana
-
Athene noctua cantabriensis
-
Athene noctua daciae
-
Athene noctua grueni
-
Athene noctua impasta
-
Athene noctua salentina
-
Athene noctua solitudinis
Megjelenése

Testhossza 21-23 centiméter és szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, tetstömege 140-220 gramm.
Életmódja
A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kis emlősökre és madarakra vadászik.

Szaporodása
A költési időszak tavasszal van. Csupasz üregekben költ. Egy fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 24-25 napig és a hím eteti őket. A fiókák kirepülési ideje 30-35 nap.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeresen fészkel, állandó, nem vonuló állomány.
forrás: wikipedia
|