A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) a madarak osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe és a flamingófélék(Phoenicopteridae) családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus roseus) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). A három típusról ma is gyakran a rózsás flamingó alfajaiként beszélnek (Phoenicopterus ruber roseus, Phoenicopterus ruber ruber és Phoenicopterus ruber chilensis).

Előfordulása

Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vízű tavak ésfolyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.

Egyre gyakoribb állatkerti madár, Magyarországon három helyen tartják: a Nyíregyházi Állatpark, Veszprémi Állatkert és Fővárosi Állat- és Növénykert.

Megjelenése

Testhossza 125–145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–165 centiméter, testtömege 2,1–2,8 kilogramm, a tojó kisebb és könnyebb mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halványrózsaszín, aszárnya felső része sötétrózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól.

Röpképe

Életmódja

Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja az iszapot, nyelvével kiszorítja a vizet és a finom iszapot és a csőrében lévő szűrőkkel kiszűri az apró rovarokat, férgeket és moszatokat. Megzavarása esetén nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet, kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik.

Szaporodása

Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, melybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.

forrás: wikipedia