A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül avágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.

Alfajai

• Circus aeruginosus aeruginosus
• Circus aeruginosus harterti

Megjelenése

Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák.

Életmódja

Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kis emlősökkel, talajon élő és vízi madarakkal, hüllőkkel táplálkozik.

Őrjáraton

Szaporodása

Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon márciustól októberig tartozkódik, de át is telelhet.

Védettsége

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Rokon fajai

Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus).Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis) illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).

További rokon fajok:

• fehérhasú rétihéja (Circus buffoni)
• patagóniai rétihéja (Circus cinereus)
• szerecsen rétihéja (Circus maurus)
• tarka rétihéja (Circus melanoleucos)
• mangrove rétihéja (Circus spilonotus)
• réunioni rétihéja (Circus maillardi)
• békászó rétihéja (Circus ranivorus)
• forrás: wikipedia