A sörényes patkány (Lophiomys imhausi) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül ahörcsögfélék (Cricetidae) családjához és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjához tartozó Lophiomys nem egyetlenfaja.

A hörcsögfélék családjának egyik legnagyobb testű faja. Mára egyetlen közeli rokonfaj sem maradt, emiatt eléggé elkülönül a többi hörcsögfélétől.

Előfordulása

Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területen honos.

A 19. századig előfordult az Arab-félszigeten is. Ezt csontmaradványok és a térségben járó utazó korabeli elbeszélései támasztják alá. Mára úgy tűnik végleg kihalt azon a vidéken.

Többnyire erdőkben vagy bozótos helyeken fordul elő. Sokat tartózkodik a fákon, nagyon ügyesen tud kúszni, de elég lassú mozgású faj.

Megjelenése

Testhossza 30 centiméter, ehhez jön a mintegy 18 centiméteres farka. Súlya nagyjából 750 gramm. A nőstény valamivel nagygobb, mint a hím. Szőrzete fekete vagy barna színű fehér csíkokkal és foltokkal. Minden egyed színezet más és más. Farka vége mindig fehér. A faj névadó tulajdonsága a hátán látható, felmereszthető sörény. Ez mindig sötétebb, mint a körülötte levő egyéb szőrzet. A nevében szereplő "patkány" szó ellenére kevéssé hasonlít az egerekhez és a patkányokhoz, külalakja inkább a gyalogsülökreemlékeztet. Feje hasonlít a tengerimalacéra.

Életmódja

Kizárólag éjszaka jár táplálék után. Leveleket és magvakat keres, melyeket hátsó lábára gugolva fogyaszt el, miközben a táplálékot mellső mancsaival fogja. Ha megijesztik hirtelen felmereszti sörényét, melytől nagyobbnak hat. A felmersztett sörénnyel álló sörényes patkányt egyes ragadozók összetéveszthetik egy tarajos süllel, így inkább kitérnek az útjából.

Rendszerezése

Rendszertani besorolása sokáig vitatéma volt és ma sincs teljes egyetértés e téren a rendszertannal foglalkozó kutatók között. A fajt korábban a pocokformák közé sorolták.

1973-ban Lavocat francia paleontológus vetette fel először, hogy közös őse lehetett a madagaszkári egerekkel és a két alcsaládot egyesítette. Mára molekulagenetikai vizsgálatok végleg cáfolták ezt a feltevést. Más rendszertani besorolási ötlet nem vetődött fel ezidáig ezért a fajt egy különálló alcsaládba sorolják jelenleg, melyet egymaga alkot.

Oldfield Thomas 1910-ben négy sörényespatkány fajt írt le, de állítását később saját maga korrigálta, mivel kiderült, hogy szőrzet nagyfokú változatossága áll fenn csupán, így minden sörényespatkány egyetlen fajt alkot.

forrás : wikipedia