A vadszamár vagy afrikai vadszamár (Equus africanus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla)rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj.

Olykor Equus asinus africanus-ként is hívják.

Elterjedése

Eredeti elterjedési területébe beletartozott majdnem egész Észak-Afrika, Marokkótól egészen Szomáliáig előfordult.Ezen kívül élt azArab-félszigeten és Mezopotámiában is. A vadászat, élőhelyének elpusztítása valamint a háziasított lovaktól és szamaraktól elkapott fertőző betegségek miatt állományai nagyon megfogytak, eredeti elterjedési területének java részéről ki is halt. Ahol még él, mindenütt fenyegeti a háziszamarakkal való keveredés veszélye. Mára a vadszamár csak Afrika néhány északkeleti, eldugott területén fordul elő. Az állat ritka és veszélyeztetett, alig pár száz példánya maradt. Ma már csak Etiópia, Eritrea, Dzsibuti és Szomália és Szudánfélsivatagi, sivatagi vidékein él.

Megjelenése

A vadszamár marmagassága alfajonként eltérő: 90–130 centiméter között. Testhossza 200 centiméter, farokhossza 45 centiméter, súlya 250 kilogramm. A lófélék családjának legkisebb vadon élő képviselője. Szőrzete felül szürkésbarna színű, nyáron kissé rőtes árnyalatot vesz fel. Hasa világosabb, majdnem fehér. Jellemző bélyege a kereszt alakú fekete csíkok a vállán és a hátán. Farka fekete bojtban végződik.

Alfajai

Két vadon élő változat van:

• A núbiai vadszamár (Equus africanus africanus) egérszürke színű, hasa és szája világosabb, a martájon sötét keresztcsík található, háta szíjalt, sörénye rövid, felálló, farka bojtban végződik, karcsú testű, nemes megjelenésű, élénk vérmérsékletű, bátor állat.

• A szomáliai vadszamár (Equus africanus somaliensis) nagyobb testű, keresztcsíkja a martájon nincs, viszont lábain gyakran keresztcsíkok találhatók. Eritrea Vörös-tengeri partvidékén, Etiópia Afar régiójában és Szomáliában honos.

• A harmadik alfaj az Atlasz vadszamár (Equus africanus atlanticus), az Atlasz-hegység vidékén és Észak-Afrikában élt MarokkótólEgyiptomig, de mára kihalt.

Életmódja

Legelésző szomáli vadszamár

A vadszamár alkonyatkor vagy éjjel aktív faj. Késő délutántól másnap reggelig jár táplálék után, a nap legforróbb óráit árnyékban pihenve tölti. A szabad természetben a hímek territoriális viselkedést mutatnak, a kancák a csikókkal együtt nagyjából harminc fős csoportokat alkotnak. Főként cserjeleveleket, füvet és fakérget fogyaszt. Az állat több mint 25 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2–2,5 éves korban éri el. A párzási időszak elméletileg egész évben, de rendszerint tavasszal van. A vemhesség 12 hónapig tart, ennek végén általában egy, néha két csikó születik. Az elválasztás 6–9 hónap után következik be.

Természetvédelmi helyzete

Vadszamár csikó.

Mára elterjedési területének nagyobbik részéről kihalt. Ma már csak Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália és Szudán területén él. Ezen kívül él egy kis betelepített állománya Izraelben is. Állománya az 1980-as években még ezer egyed körül lehetett, azóta azonban drasztikusan hanyatlanak a populációk. Szomáliából az ott folyó fegyveres harcok miatt valószínűleg végleg kipusztult, állományait a harcok kezdete óta nem vizsgálták. Etiópiában és Szudánban is a kihalás szélén áll, hasonló okokból. Egyedüli stabil populációja Eritreában van, ott nagyjából 400 állat élhet.

A Természetvédelmi Világszövetség a „kihalófélben” kategóriába sorolta a fajt.

A vadszamár a világszerte elterjedt háziszamár őse. Háziasítása nagyjából Kr. e. 4000 évvel indult el Egyiptomban és valamivel később Mezopotámiában. A háziszamár világszerte sokfelé elvadult, így az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában élő úgynevezett „vadszamarak” csak elvadult háziszamarak, nem e faj egyedei.

forrás: wikipedia