A fehérfarkú gnú (Connochaetes gnou) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül atülkösszarvúak (Bovidae) családjához és a tehénantilop-formák (Alcelaphinae) alcsaládjához tartozó faj.

Előfordulása

A fehérfarkú gnú csak Dél-Afrikában található meg. A 19. században majdnem kiirtották a fehérfarkú gnút, mára az állomány újra mintegy 4000-re gyarapodott.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 150-240 centiméter, marmagassága 100-140 centiméter, farokhossza 70-100 centiméter. A hím testtömege 160-275 kilogramm, a nőstényé 140-260 kilogramm. A fehérfarkú gnú barnásfekete bundája sűrű szőrcsomókkal borított. Pofája széles. Nyakán és mellén sötét sörény, a nyakszirten és vállon fehéres sörény van. Háta egyenes, farka fehéres. Háta egyenes, azaz a far és a mar tája egy magasságba esik. Éles szögben oldalra, majd felfelé hajló szarvának formája a pézsmatulokéra emlékeztet. A szarv növekedése elég különös módon megy végbe. A növekedésnek induló szarv hegye először egyenesen felfelé irányul, később oldalra hajlik, mivel a szarv belső oldala gyorsabban növekszik, mint a külső.

Életmódja

Az állat csordában él, nappal aktív és gyakran vándorló. Tápláléka 10 centiméter alatti füvek. Fogságban 21 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 1,5-2,5 éves kortól éri el. A párzási időszak február-április között van. A vemhesség 8-9 hónapig tart, ennek végén rendszerint 1 borjú születik. Az elválasztás 9 hónap után következik be.

Rokon fajok

A fehérfarkú gnú legközelebbi rokona és a Connochaetes nem másik faja, a csíkos gnú (Connochaetes taurinus).

Képek

• 

   
 
• 

   

  forrás: wikipedia