A közönséges lantszarvúantilop (Damaliscus lunatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla)rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az Alcelaphinae alcsaládba tartozó faj.

Elterjedése

Szenegáltól Szudán nyugati részéig és Dél-Afrikától Kelet-Afrikáig a szavannákon fordul elő.

Alfajai

A közönséges lantszarvú antilop alfajinak száma és a fajon belül az egyes populációk egymáshoz viszonyított helyzetének értékelésen nem teljesen egységes. A faj nagy elterjedési területén belül hagyományosan az alábbi alfajokat szokás megkülönböztetni:

• Szasszabi (Damaliscus lunatus lunatus) – Dél-Afrika
• Topi (Damaliscus lunatus topi) – , Kelet-Afrika szavannáin él, ez a legelterjedetebb alfaj.
• Jimela (Damaliscus lunatus jimela) – Kelet-Afrikában, a kelet-afrikai tavak vidékén él
• Tiang (Damaliscus lunatus tiang) – Csád és a Közép-afrikai Köztársaság területén él.
• Korrigum-tehénantilop (Damaliscus lunatus korrigum) – Nyugat-Afrika szavannáin él.

Wilson és Reeder kutatók 2005-ben a közönséges lantszarvúantilopot a következő három különálló fajra osztotta fel:

• Damaliscus korrigum, mely magában foglalja az északi alfajokat, mint a topi, a korrigum és a jimela. A tiangot nem különítették el a többi alfajtól.
• Damaliscus lunatus , ez a faj csak a déli alfajt, a szaszabit foglaja magában.
• Damaliscus superstes , ez egy kis különáló populációt foglal magában, melyet Zambia északi részén fedeztek fel 2003-ban. Angol neve Bangweulu-tsessebe.

Az alábbi különálló fajokat nem fogadják el általánosan, a legtöbb kutató továbbra is egyetlen faj elkülönült alfajianak véli őket.

Korábban e faj alfajának vélték a vadászantilopot vagy Hunter-tehénatilopot (Damaliscus hunteri) is, de mára tudomány elismerte mint különálló fajt.

Megjelenése

A közönséges lantszarvúantilop fej-törzs-hossza 150-205 centiméter, marmagassága 100-130 centiméter és testtömege 75-160kilogramm. Az állat nagytestű, nagy marmagasságú, csapott hátú és hosszú, rojtos farkú; szőre rőtbarna és fényes bíborszínű. A szarvmindkét nemnél kissé lant alakú és hátrahajló, szabályosan rovátkolt, hossza elérheti az 50 centimétert. Előreálló homloka és hosszú pofája van. Feje mindkét oldalán középen felülről lefelé húzódó sötét csík található.

Életmódja

Topi a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban

Társas lény; csordákban legelészik, melyet egy bika vezet. Táplálékát fűfélék és lágyszárú növények alkotják. Maximum 18 évet élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2 éves kortól éri el. A párzási időszak az élőhely földrajzi adottságaitól függ. A vemhesség 225-240 napig tart, ennek végén a nőstény általában 1, esetenként 2 borjat hoz a világra. Az elválasztás 4 hónap után következik be, de a borjú az anyával marad a következő párzási időszakig.

forrás: wikipedia