A sörényes juh (Ammotragus lervia) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül atülkösszarvúak (Bovidae) családjához tartozó faj.
Az Ammotragus nem egyetlen faja.
Elterjedése
A sörényes juh Észak-Afrikában őshonos, az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig és dél felé Maliig, valamint Szudánban. MeghonosítottákKaliforniában, Új-Mexikóban és az Erie-tó szigetein. Sürgős intézkedésekre van szükség, mivel a sörényes juhok elterjedési területük egyes részein erősen megritkultak vagy már ki is pusztultak. A hosszú száraz időszakok ugyancsak megtizedelik az állományokat.
Alfajai
-
Ammotragus lervia lervia
-
Ammotragus lervia angusi
-
Ammotragus lervia blainei
-
Ammotragus lervia fassini
-
Ammotragus lervia ornata
-
Ammotragus lervia sahariensis
Megjelenése
A sörényes juh fej-törzshossza 135-165 centiméter, farokhossza 15-25 centiméter, vállmagassága 75-100 centiméter. A hím testtömege 100-140 kilogramm, a nőstényé 35-60 kilogramm. Testfelépítése nevével ellentétben, inkább a kecskéére hasonlít, vörhenyes-barna szőrzete rövid, kemény felszőrből és puha alszőrből tevődik össze. Lábszára erős, patája még a göröngyös sziklán is biztonságos járást tesz. A sörény puha és sűrű, állától a melléig húzódik, a mellső lábak tövénél elágazik; általában világosabb, mint a szőrzet többi része. Feje hosszú, fülei kicsik és hegyesek, orrlyukai ferdén metszettek. Nagy szarva ívelt és háromszög keresztmetszetű, jól kivehető harántbordázattal („gyűrűzéssel”). Farka a kecskééhez hasonlóan rövid; a csupasz alsó részen szagmirigyekkel.
Életmódja
A sörényes juh kis családi közösségekben él. Tápláléka fűfélék, levelek és lágyszárú növények. Az állat akár 24 évig is élhet.
Szaporodása
Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A párzási időszak október-november között van. A vemhesség 150-165 napig tart, melynek végén a nőstény 1-3 utódot hoz a világra. A bárányok 3-4 kilogrammosak és két-három napig az anyjuk külön tartja a csordától. Az elválasztás 3-4 hónap után következik be.

forrás: wikipedia
|