A kis kudu (Tragelaphus imberbis) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak(Bovidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Etiópia, Szomália, Szudán, Uganda, Kenya és Tanzánia területén él. Száraz tövises cserjés szavannák lakója, kerüli a nyílt terepet. Mindig víz közelében él. Hegyoldalakon 1500 méter magasságig fordul elő.

1967-ben egy kis kudut fedeztek fel Jemenben. Ez volt az első eset hogy csavartszarvú antilopra bukkantak Afrika területén kívül. Azóta bizonyos források szerint előfordul ez a faj Szaúd-Arábia területén is. Minden esetre az Arab-félszigeten nagyon ritkán fordul elő, az is lehet hogy mára ki is halt ott. Azt hogy eredetileg is őshonos fajnak számít e az Arab-félszigeten vagy valamikor korábban az embertelepítette-e be oda, mára nem lehet biztosan eldönteni.

Alfajai

• Tragelaphus imberbis imberbis
• Tragelaphus imberbis australis – Déli kis kudu, Kenya és Tanzánia területén honos

Megjelenése

Testhossza 160-175 centiméter, farokhossza 26-30 centiméter, marmagassága 100-110 centiméter, testsúlya a bikáknál 92-110kilogramm, a teheneknél 65-70 kilogramm. Szarvai csak a bikáknak vannak, ezek 60-90 centiméter hosszúra nőnek meg. Szőrzete szürke vagy vörösesbarna színű. Rövid hátsörénye van, toroksörénye nincs (szemben a nagy kudu bikáival), lábai fekete-fehér szőrpamacs található. a kersztcsík az orrán kersztül nem zárt, fehér pofafoltjai és fehér csíkjai vannak a nyakán.

Életmódja

Éjjel-nappal aktív faj, de főleg alkonyatkor szeret mozogni. Hűséges lakóhelyéhez, de nem territoriális. Kicsi, 4-10 egyedből álló, stabil anya-utód közösségekben él, amelyekben többnyire egyetlen bika van. A fiatal bikák agglegény csordákban élnek.

Tápléléka hasonlóan a nagy kuduhoz többnyire levelekből, cserjék hajtásaiból áll. Füvet igen ritkán fogyaszt.

Ellenségei közé számítanak az oroszlánok, leopárdok, hiénakutyák, foltos hiénák, a fiatal állatokra a gepárdok és a szerválok is veszélyesek.

Szaporodása

7 hónapnyi vemhesség után a nőstény egyetlen 7-8 kilogramm súlyú utódot ellik, amely legalább két hétig a bozótoban rejtőzik és 6 hónapig szopik. Az elléshez a nőstények külön vonulnak családjuktól. Az ivarérett hímek két éves korukban hagyják le szülőcsoportjukat, ezután egyedül élnek vagy agglegény csordákat alkotnak. A tehenek többnyire egész életület szülőcsoportjukban élik le.

képek

• 

  Bika

 
• 

  Nőstény és borja

forrás: wikipedia