A kék bóbitásantilop (Philantomba monticola vagy Cephalophus monticola) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és atülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye
A faj Közép-, Kelet- és Dél-Afrikában honos antilopfaj. Esőerdőkben, galériaerdőkben, sűrű bozótosokban él, a tengerszinttől 3000 m magasságig. A faj megtalálható a nigériai Cross-folyótól keletre, Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudán délkeleti részén, Ugandában, Ruandában, Burundiban, Angolábanaz ország középső részéig, Zambia, Malawi, Zimbabwe valamint Mozambik maradványerdőiben és bozótosaiban. Dél-Afrikában a faj többnyire a parti örökzöld erdőkben és bozótosokban él. Szváziföldről és Mozambik déli részéről nincsenek feljegyzések, mely azt jelenti, hogy a faj elterjedési területében szakadás mutatkozik. Megtalálható még Pemba, Zanzibár és Mafia szigetén is.[1] A nyirkos síkvidéki erdők, másodlagos erdők, galériaerdők és a környező szavannák lakója.
Alfajai
-
P. monticola aequatorialis, (C. monticola aequatorialis),
-
P. monticola anchietae, (C. monticola anchietae),
-
P. monticola bicolor, (C. monticola bicolor)
-
P. monticola congicus, (C. monticola congicus),
-
P. monticola defriesi, (C. monticola defriesi),
-
P. monticola hecki, (C. monticola hecki),
-
P. monticola lugens, (C. monticola lugens),
-
P. monticola melanorheus, (C. monticola melanorheus),
-
P. monticola monticola, (C. monticola monticola),
-
P. monticola musculoides, (C. monticola musculoides),
-
P. monticola simpsoni, (C. monticola simpsoni),
-
P. monticola sundevalli, (C. monticola sundevalli).
Megjelenése
A kék bóbitásantilop kisméretű antilopfaj, testhossza 50–75 cm, marmagassága 30–40 cm, farkának hossza 7–10 cm, súlya 3,8–5,4 kg.
Ennek a fajnak a nősténye általában nagyobb méretű, mint a hímje. Szőrzetének színe az elterjedési területtől függően változik, a palaszürkétől a szürkésbarnáig, hátán fényes kék sáv fut végig. Testének alsó része, lábának belső fele, fara valamint a farok alsó része fehéres színű. Fején finom szemöldökív fut, mely egészen a szarvak tövéig ér, szeme alatti bevágásban található a szagmirigye. Rövid szarva erősen bordázott, hossza 2–10 cm lehet. A szarv a nőstényeknél néha hiányzik, vagy a rövid bóbita eltakarja.
Életmódja
A kék bóbitásantilop más bóbitásantilop-fajokhoz hasonlóan éjjel, illetve alkonyatkor vagy hajnalban aktív. Szoros kötelékben élő párokban él, melyek territóriumukat őrzik. A területek mérete 2,5–4 hektár lehet, melyet az egyedek szagmintákkal jelölnek meg. A szagminták származhatnak a patáik között levő, vagy a pofájukon levő mirigyekből, vagy ürülékükből. Mindét nemű egyed elűzi a betolakodókat, de saját utódjaikkal szemben türelmesek, amíg azok el nem érik a 18 hónapos kort. Az anya és kicsinye lágy, nyöszörgésszerű hangon kommunikál, a legkisebb zajra mozdulatlanokká válnak. A hímek füttyel vagy tüsszentésszerű hanggal figyelmeztetnek a veszélyre. Fő ellenségei: leopárd, cibetmacskafélék, sas, krokodil, kígyók, varánusz.
Gabon területén 78 egyed/km² egyedsűrűséget mértek.
Táplálkozása
Különféle leveleket, rügyeket, hajtásokat, fűféléket, gyümölcsöket, rovarokat és tojásokat fogyaszt. Táplálkozásában más állatfajok, például a majmok is segítik a fákról leejtett gyümölcsökkel.
Szaporodása
A nőstények 9-12 hónapos korukban, a hímek 12-18 hónapos korukban érik el az ivarérettséget. Ekkor vörösesbarna szőrzetük a kifejlett egyedek szürkéskék színére vált. A nőstény 4 hónapos vemhesség után ad életet egy ritkábban két utódnak. Az újszülött borjú súlya 800 g körüli. Az elválasztás a borjú 5 hónapos kora körül következik be. Élettartama 10-12 év.
Természetvédelmi helyzete
A kék bóbitásantilop nem veszélyeztetett státuszú, Populációjának létszáma 7 000 000 körülire tehető. Teljes élőhelyén elsősorban avadászat fenyegeti; Afrika talán legfontosabb, vadászott, vadon élő patás állatfaja. Populációja a vadászatnak azonban jobban ellenáll, mint a nagyobb testű bóbitásantilopok. Más bóbitásantilop-féléktől eltérően nagyon jól alkalmazkodott, sőt gyarapszik az ember által átalakított területeken.
forrás: wikipedia
|