A szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops vagy Cercopithecus aethiops) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates)rendjéhez, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjához és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjához tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Cercopithecus nembe sorolják Cercopithecus aethiops néven.

Előfordulása

Elterjedési területe, a vízközeli szavannák és erdőszéli területek. Ameddig egyetlen fajként kezelték a szavanacerkófot, addig elterjedési területe is óriási volt, majdnem egész Afrikát felölelte, Szenegáltól Szomáliáig és Dél-Afrikáig.

Később több fajra bontották szét és a mai tudományos ismeretek szerint a szavannacerkóf csak Szudán, Etiópia, Eritrea és Dzsibutiterületén él. Magyar állatkertekben ritka, csupán a Pécsi Állatkert és a Szegedi Vadaspark mutatja be.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 46 - 66 centiméter és testtömege 2,5 - 7 kilogramm. Háti része és a feje sárgás-szürke, hasi része fehér. Tenyere, talpa és pofája csupaszok és sötét színűek. Csupasz pofáját, fehér sáv veszi körül. Farka körülbelül úgyanolyan hosszú mint a teste.

Életmódja

Csoportokban él, melyekben egynél több hím van. Tápláléka termések, levelek, virágok, bogyók, gabona, rovarok, tojás és madárfiókák. A szavannacerkófot sok állat vadássza: vitézsas, afrikai piton, pávián, leopárd, krokodil, stb.

Szaporodása

A vadonban 5 éves kortól, fogságban 2 éves kortól éri el. A párzási időszak az elterjedési területtől függően változó. A vemhesség 5 - 6 hónapig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az elválasztás egy év után következik be. A nőstények majdnem egész életükben a csoportban maradnak, míg a hímek 5 éves koruktól elhagyják a csoportot.

forrás: wikipedia