A zöld mamba vagy nyugati zöld mamba (Dendroaspis viridis) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébeés a kígyók (Serpentes) alrendjébe, valamint a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában, Kenyától Dél-Afrikáig honos. Erdők és bozótosok lakója.

Megjelenése

Hosszú, vékony testű kígyó, támaszték nélkül képes áthidalni a bokrok és fák ágai közötti nagyobb távolságokat is, miközben farkával egyensúlyoz.

Mint minden mambának, a feje ennek a fajnak is hosszú és ovális, szemük nagy, kerek pupillájú.

Nagy pikkelyeik színe árnyalt, a sárgástól a kékeszöldig változik. A nagy, változatos formájú fejpajzsok szegélye fekete, ezáltal jól elkülönülnek. A hátát fedő 13 pikkelysor kevesebb, mint amennyi más kígyókon megszámlálható. Ezek a hátoldali pikkelyek különösen nagyok, felszínük sima, de nem fényes.

Hosszú farkát feketével szegett sárga pikkelyek fedik.

A fiatal példányok kékeszöld színűek.

Átlagos méretük 1,5–2 méter.

Életmódja

Nappal aktív, ilyenkor madarakra, kis rágcsálókra, és feltehetően denevérekre vadászik.

Nagy, kerek pupillájú szemének köszönhetően a legcsekélyebb mozgást is észreveszi.

Szaporodása

Fészekalja 10-17 tojásból áll.

Mérge

A mambák (így a zöld mamba is) Afrika legveszélyesebb mérgű kigyói közé tartoznak, de ritkán marnak. Veszélyt érezve igyekeznek elmenekülni, csak sarokba szorítva harapnak. Mérgük rendkívül erős, főként idegmérget tartalmaz. Pár csepp is okozhatja egy ember halálát, ha nem kap azonnal ellenszérumot.

forrás: wikipedia