A repülő rovarok között a kérészek a legtömegesebbek. Abból, hogy egy folyóban kérészek élnek, arra következtethetünk, hogy annak a vize aránylag tiszta. Nyúlánk test, kis/közepes testméret jellemző rájuk.

Fej: Fonalas csápok, három pontszem, két összetett szem. A hímek összetett szemén befűződés keletkezik, úgynevezett turbánszem alakul ki. A szájszerv csökevényes a kifejlett állatoknál. Ennek oka az, hogy az imágók pár órás életük során nem táplálkoznak.

Tor:Két pár hártyás szárny, melyek a potroh fölé csapva nyugszanak. Az első pár jóval nagyobb. Gyengén fejlett lábak. A hímeknél az első pár erősebb, előrenyúló, segítségükkel ragadja meg a nőstényt párzás során. A kérészek csak oxigéndús vízben élhetnek.

Potroh: Megnyúlt, hengeres alakú. Végén hosszú cerkusok és végfonal (filum terminale).

Fejlődés: Teljes átalakulás (hemimetamorphosys). A lárvák általában folyóvízben élnek, aljzaton vagy iszapban. Az egytől négy évig terjedő lárva stádiumot a vízben töltik. Lehetnek ragadozók illetve szerves törmelék-evők. Lárvális szervek a potrohszelvényenkénti tracheakopoltyúk. Fajtól függően körülbelül 30 perctől egy napig élnek. Évente körülbelül 20-30-szor vedlenek. A felnőtt kérész elsődleges funkciója a szaporodás. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg, de ilyenkor a rovar még nem ivarérett (szexuálisan még éretlen). Tojásokat fektetnek a folyók partjaira vagy az áramlásokba, és azok lesüllyednek az aljzatra. Körülbelül 2,500 faj ismert az egész világon, ebből kb. 630 faj él Észak-Amerikában. Többségük folyókban de néhány faj tavakban is él. A kérészek nagyon fontosak a tápláléklánc szempontjából, hisz sok húsevő hal táplálékát képezik (pl. pisztráng és harcsa). Sok fajt csak kövületekről ismerünk. Négy észak-amerikai fajt csak nemrég fedeztek fel.

forrás: wikipédia