A vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) a madarak (Aves) osztályába a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése, élőhelye
Eurázsia déli részén és Észak-Afrikában él. Európában ritka fészkelő. Elterjedési területének nyugati részén nagyon megritkult, mivel egyre több füves puszta vált szántófölddé, keleten helyenként még gyakori.
Sztyeppi édesvizű, sós vagy keserű tavaknál, tengerparton és hegyvidékeken is költ. Egyike a hegyvidékeken legmagasabbra is előforduló réceféléknek. Akár 5000 méteres magasságban is költhet.
Megjelenése
Teljes hossza 61-67 centiméter, a szárnyfesztávolsága 120-145 centiméter, testtömege 950-1600 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Repülés közben szárnyai nagyon kontrasztos fekete-fehérnek hatnak. A hímet fekete nyakgyűrűjéről lehet felismerni. Gyakran hallani „ang-ang”-nak hangzó kiáltásait.
Életmódja
Növényi táplálékon él, de nem veti meg a puhatestűeket és a rákokat sem. Az északi részekről elvonul, de délen állandó madár. Nyáron párban, télen csapatosan él. Ahol nem üldözik, ott a vörös ásólúd nagyon bizalmas az emberekkel. A marokkói vörös ásóludak állandó madarak, az ázsiaiak a telet a Földközi-tenger medencéjének déli részén, Szaúd-Arábia déli részén, Iránban és Észak-Indiában töltik.
Szaporodása
A gácsér szokatlan nászrepüléssel védelmezi tojóját: nagy magasságból, szárnyait testéhez szorítva, hangosan kiabálva, zuhanórepüléssel vágódik a mélybe. Nem tűr vetélytársakat partnere közelében. A nászidőszakban a tojó is elüldöz minden vízimadarat a gácsér közeléből. A vörös ásólúd leleményes, üregben költő madár: elhagyott róka-, borz- és pusztai mormota-kotorékokban költ, a rókát még szomszédként is elviseli. Üreges fákban, romokon, maga ásta, akár 4 m hosszú üregekben fészkel, meredek, sziklás hegyoldalakat is elfoglal Ide rakja 8-12 tojásból álló fészekalját, melyen 27-29 napig kotlanak. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka vendég.
forrás: wikipédia
|