A papucscsőrű madár vagy papucscsőrű gólya (Balaeniceps rex) a madarak (Aves) osztályán belül a gólyaalakúak (Ciconiiformes)rendjébe tartozik. A papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae) családjának és az Balaeniceps nemnek az egyetlen képviselője.

Előfordulása

Füves mocsarak, papirusz mocsarak lakója. A felső-Nílus, Kongó és Zimbabwe területe az élettere. Egyiptomban is élt, de a mocsarak megritkulásával kiszorult az országból. Újabban Botswanában is előfordul. A madár állománya egész Afrikában mindössze 1500 példányból áll.

Megjelenése

A papucscsőrű madár hossza 120 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter és magassága körülbelül 115 centiméter. Mindkét nemnek galambszürke tollazata van. Fején vastag tollbóbita található, ha a madát izgatott, ezt felborzolja. Kampós végű, hatalmas csőre különlegessé teszi a madarat. Hosszú lábával jól tud a vízben gázolni; gyakran egy lábon állva türelmesen vár a zsákmányára.

Életmódja

Magányosan, esetleg párban él. Meglehetősen ritka madár. Rejtett életmódot él. Alkonyatkor vagy éjjel vadászik. Erőteljes csőrévelragadja meg zsákmányát, amely főleg kisebb állatokból áll. Megeszi a halakat, kisebb madarakat, kígyókat, békákat. Kelepelése agólyákra emlékeztet, noha közelebbi rokonságban áll a pelikánokkal.

Szaporodása

A költési időszak az élőhelytől függően különböző. Magas, fűvel bélelt fészket rak. Négy kékesfehér tojást rak bele. A kotlás körülbelül 30 napig tart. Éjszaka csak a tojó, nappal felváltva kotlanak. Fiókái kezdetben pelyhesek. Négyhónapos korukban önállókká válnak.

forrás:wikipédia