A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae)családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.

Egyes rendszerek a bankaalakúak (Upupiformes) külön rendjébe sorolják.

Korábban több rendszer (némelyik ma is) különálló fajként fogadta el az afrikai alfajt Upupa africana néven. Ennél a madárnál az evezőkön látható fehér sávok, fehér folttá olvadtak össze. Ez volt az elkülönítés alapja. A két feltételezett faj hangja, viselkedése és szaporodás biológiája oly mértékben megegyezett, hogy jelenleg legtöbbször azonos fajba sorolják őket.

A Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tartja nyilván a Madagaszkáron élő madarakat, Upupa marginata néven. A legtöbb rendszerben azonban ezeket is csak alfajnak tartják.

Egy korábban élt nagytestű, feltehetően röpképtelen rokon faj Szent Ilona szigetén fodult elő. Ez a Szent Ilona-szigeti búbos banka(Upupa antaios), mely csak csontmaradványok alapján ismert. Kipusztulását a vadászatnak és a meghonosodott emlős ragadozóknak (mindenekelőtt macskáknak) köszönheti, röviddel azután, hogy a szigetet 1502-ben felfedezték.

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkelnek, telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt állományú, rétekkel, legelőkkel szomszédos öreg erdők lakója, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Megjelenik az emberek közelében is.

Alfajai

• Upupa epops africana (Bechstein, 1811)
• Upupa epops ceylonensis (Reichenbach, 1853)
• Upupa epops epops (Linnaeus, 1758)
• Upupa epops longirostris (Jerdon, 1862)
• Upupa epops major (Bremhm, 1855)
• Madagaszkári búbos banka (Upupa epops marginata) (Cabanis & Heine, 1859)
• Upupa epops senegalensis (Swainson, 1837)
• Upupa epops waibeli (Reichenow, 1913)

Megjelenése

Testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-48 centiméter, testtömege 45-87 gramm. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbítát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A faroktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipesszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötét barna.

Életmódja

Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.

Szaporodása

Üregekben, harkály által készített odúban, emberi településeken fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó 16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul.

Érdekesség

A búbos bankáról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

forrás wikipédia