A gundi (Ctenodactylus gundi) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a gundifélék vagyfésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) családjához tartozó faj.

Az állat a Ctenodactylus nem típusfaja.

Elterjedése

A gundi Észak-Afrikában Kelet-Marokkótól Nyugat-Líbiáig honos. A gundira madarak, kígyók, sakálok és a nomádok vadásznak, legveszélyesebb ellenségeik mégis a háziállatok, például a kutyák és a macskák. Állományai azonban jelenleg nincsenek veszélyben.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 14-24 centiméter, farokhossza 2-4,5 centiméter és testtömege 165-340 gramm. A gundi bundája hosszú,bársonyos és sűrű. A bunda színe a sötétsárgától a szürkéig váltakozik. A gundi alaposan tisztogatja a bundáját, ugyanis a piszkos vagy nemezes bunda nem szigetel jól. Farka rövid és bozontos. Bundáját több sor merev, görbe sörtéjével tisztítja meg, amelyek lába belső ujjain nőnek. Látása, szaglása és hallása jól fejlett. A felnőtt állatok gyakran figyelőállásba helyezkednek, és veszély esetén hangosan fütyülnek, hogy figyelmeztessék a többieket.

Életmódja

A gundi kolóniákat alkot, sziklákon él és nappal aktív. Tápláléka levelek, virágok, magok és növények szára. Az állat 2-4 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 8-10 hónapos korban éri el. A párzási időszak novembertől áprilisig tart. A vemhesség körülbelül 56 napig tart, ennek végén általában 1-2 utód jön a világra. A gundikölykök szőrösen, nyított szemmel és kis metszőfogakkal születnek. Anyjuk hathetes korukig szoptatja őket.

Rokon fajok

A gundi legközelebbi rokona és a Ctenodactylus nem másik faja, a sivatagi gundi (Ctenodactylus vali).

forrás: wikipédia