A Thomson-gazella (Eudorcas thomsonii, korábban Gazella thomsonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül atülkösszarvúak (Bovidae) családjához és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj.

A kihalt vörös gazellával (Eudorcas rufina) és a vöröshomlokú gazellával (Eudorcas rufifrons) együtt az Eudorcas alnembe sorolták. Az alnemet manapság nem rangra emelték.

Nevét a skót Afrika-kutató, Joseph Thomson (1858–1895) után kapta.

Elterjedése

A Thomson-gazella Szudán, Kenya és Tanzánia szárazabb vidékein nagy számban él a Laikipia-fennsíktól a Maszáj-földig.

Alfajai

A Thomson-gazella alfajokat igen nehéz megkülönnőztetni egymástól, mivel az elterjedési terület minden részén élő állatok annyira hasonlóak egymáshoz. Korábban a Thomson-gazella alfajnak tartott Mogolla-gazellát, melynek a Gazella thomsonii albonotatatudományos nevet adták manapság faj rangra emelték és az Eudorcas albonotata nevet kapta.

A ma elfogadott alfajok:

• Eudorcas thomsonii nasalis
• Eudorcas thomsonii thomsonii

Megjelenése

Az állat hossza a fejétől a törzséig 80-110 centiméter, farokhossza 20–25 cm, marmagassága 50–60 centiméter. A bika szarvhossza25–43 centiméter, míg a tehéné 7–15 centiméter. Testtömege 15-30 kilogramm. Szőrzete sima és rövid szálú, a felső részen világosbarna. Pofáján fehér és fekete csík húzódik. Fekete csík húzódik az oldalán is; az alsó része és a has fehér. A bunda többi része vörhenyesbarna. A bikának enyhén S-alakban hajlott, vastag, gyűrűs szarvai vannak. A tehén szarvai vékonyak, finomak és nem hajlottak.

A hím

és a nőstény

Életmódja

Thomson-gazellák a Maszáj Mara Nemzeti Parkban

Az állat társas lény, éber és évszakonként vándorol. A nyílt szavannák lakója, olykor bozótos jellegű területeken is előfordul. A nőstények többnyire állandó összetételű csoportokban élnek. Egy-egy csoport létszáma változó, javarészt az elérhető táplálék mennyisége szabja meg. Többnyire kisebb, maximum 60 egyedből álló csoportokban él, de a Serengeti síkság táplálékban bő élőhelyein óriási, akár ezres nagyságrendű csapatai is előfordulhatnak. A bikák territoriálisak, elfoglalnak egy adott területet és onnan elűzik az összes többi bikát. A területükön áthaladó valamennyi nőstényt igyekeznek megtermékenyíteni.

A Thomson-gazellák gyakran Grant-gazellák vagy impalák társaságában élnek. A Serengeti ökoszisztémájában nagyon fontos szerepet játszanak. A csíkos gnú után a második leggyakoribb patás fajok ott. A ragadozók fontos táplálékai, elsősorban a gepárd kedveli a Thomson-gazellákat. Menekülés közben a kifejlett állatok akár a 60 km/h-s sebességet is elérhetik.

Tápláléka elsősorban fűfélékből áll. A Thomson-gazella 10-15 évig élhet.

Szaporodása

A tehén 9, a bika 17 hónapos korában éri el az ivarérettséget. A párzási időszak rendszerint egész éven át tart. A vemhesség 5 hónapig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az első héten a borjú a fűben lapulva tölti az idejét. A borjakra sok veszély leselkedik, elsősorban a panyókás sakálok kedvelt zsákmányai, de a nagyobb ragadozó madarak és a sziklapitonok is előszeretettel vadásznak rájuk.

forrás : wikipédia