A gyűrűsfarkú víziantilop (Kobus ellipsiprymnus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjához és a nádiantilop-formák (Reduncinae) alcsaládjához tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre, Szudántól és Etiópiától délre Transvaalig; Afrika nyugati és délnyugati részén elszigetelten honos.

Alfajai

A „Mammal Species of the World” szerint ezek a gyűrűsfarkú víziantilop alfajai:

• Kobus ellipsiprymnus adolfifriderici
• Kobus ellipsiprymnus annectens
• Kobus ellipsiprymnus crawshayi
• Kobus ellipsiprymnus defassa – Defassa-víziantilop, Nyugat- és Közép-Afrikában él, Szenegáltól Szudánig és onnan délre Angoláig. Egyes kutatók önálló fajnak tartják.
• Kobus ellipsiprymnus ellipsiprymnus – Gyűrűsfarkú víziantilop
• Kobus ellipsiprymnus ellipsen
• Kobus ellipsiprymnus harnieri
• Kobus ellipsiprymnus kondensis
• Kobus ellipsiprymnus pallidus
• Kobus ellipsiprymnus penricei
• Kobus ellipsiprymnus thikae
• Kobus ellipsiprymnus tjaederi
• Kobus ellipsiprymnus tschadensis
• Kobus ellipsiprymnus unctuosus

Megjelenése

A gyűrűsfarkú víziantilop hímjének hossza 1,9–2,2 méter, a nőstényé 1,8–2,1 méter. A hím marmagassága 1,1–1,3 méter, a nőstényé 1–1,25 méter. A hím testtömege 170–250 kilogramm, nőstényé 150–200 kilogramm. Szarva 50–-100 centiméter hosszú, kis csavarral hátra és felfelé ível; egy-egy szarvon akár 39 „gyűrű” is lehet. Szőre rövid, de bolyhos, színe területenként változó: a meleg vörösesbarnától a szürkésbarnán át a csaknem feketéig. Farán területtől függően fehér gyűrű vagy folt található.

A hím

és a nőstény

Életmódja

Az állat társas lény. A faj megnevezése ellenére nem tartózkodik számottevő időt a vízben, inkább vízközelben. A mocsaras, lápos helyeket a ragadozókkal szembeni védekezésnél használja ki menekülési területként. A gyűrűsfarkú víziantilop nappal aktív. A nőstények laza, pár tucat példányt kitevő kis csapatokban élnek. A bakok 6–10 évesen foglalják el territóriumukat. Tápláléka fűfélékből és kisebb fák lombjaiból áll. 18 évig is élhet.

Szaporodás

Az ivarérettséget 13–14 hónaposan éri el. A párzási időszak területtől függően egész évben vagy időszakosan van. A vemhességi idő 272–287 napig tart, ennek végén a nőstény egy, ritkán két borjút hoz a világra. A borjú az ellést követő 2–4 hétig a bozótosban rejtőzik, ahová az anyja naponta többször jár táplálni utódát. A fiatal állatok 9 hónaposan elhagyják a csordát. A bakok hat-, a nőstények háromévesen válnak ivarilag éretté.

forrás : wikipédia