A méhészborz (Mellivora capensis) az emlősök (Mammalia) osztályába a Ragadozók (Carnivora) rendjébe a menyétfélék családjába és a Mellivorinae alcsaládja tartozó Mellivoranem egyetlen faja.

Elterjedése

Afrika nagy részén, Ázsia déli és nyugati területein honos.

Megjelenése

Testhossza 60-100 centiméter, marmagassága körülbelül 30 centiméter és testtömege 5,5-14 kilogramm. Homloka, tarkója, nyaka, háta, vállai és farka hamvasszürke. Orra, pofája, füle, nyaka alsó része, melle, hasa és végtagjai feketésbarnák. Karmai hosszúak és erősek.

Életmódja

Mindenevő állat, éjszakai életmódot folytat, s napközben csak nagy ritkán indul vadászatra. Megeszi a rovarokat, a vadgyümölcsöket, a madártojásokat és a gerincteleneket is, de a kedvenc eledele a vadméhek lárvái és a lépesméz. Sűrű bundája és vastag bőre megvédi a vadméhek fullánkjaitól. A méhészborz különleges kapcsolatban áll a mézkalauz madárral, amely kifürkészi a méhek fészkét, majd hívja a méhészborzot. Amikor a borz odaér, felmászik a fészekhez és feltépi. Először alaposan belakmározik, majd átengedi a terepet a mézkalauz madárnak.

Szaporodása

A nőstény méhészborz 6-7 hónapig vemhes. Egy alom 1 vagy 2 utódból áll.

forrás: wikipédia