A gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a krokodilok (Crocodilia) rendjéhez és agaviálfélék (Gavialidae) családjához tartozó faj. Családjának és nemének egyetlen faja.

Elterjedése

A gaviálnak két populációja létezik: egyik Nyugat-Indiában az Indus folyó-rendszerében, a másik, keleten a Mahanadi, a Gangesz, aBrahmaputra, a Kaladan és az Irawaddy folyókban. A gaviál állományai az összehangolt védelmi és tenyésztési programoknak köszönhetően újra növekedésnek indultak, de még mindig veszélyeztetettnek tekintik a fajt.

Megjelenése

A hím akár 6,6 méter hosszú is lehet, míg a nőstény körülbelül 4 méter. Testtömege legfeljebb 1000 kilogramm. Bőre nagyon kemény, páncélozott, a bőripar számára valóságos kincs. A többi krokodillal ellentétben nem tudja felemelni a földről hatalmas testét és farkát, ezért csak lassan cammog előre. Úszóhártyás lába kiválóan megfelel az úszáshoz és a fészekásáshoz. Pofája, páncélos hüllő létére nagyon keskeny, több mint 100 fogat rejt, amelyek egymásba akadnak, ha az állat becsukja az állkapcsát. A gaviálnak nincsenek ajkai, amelyek felfognák a vizet, de a többi krokodilhoz hasonlóan orrlyukain keresztül tud lélegezni, amíg a pofája tele van vízzel. A hímeknél az orr hegyén, kiálló szövetdomborulat alakul ki, amelynek pontos szerepét nem ismerjük. Talán a párzási időszakban kiadott hívójeleket erősíti fel.

Életmódja

A gangeszi gaviál általában magányos vagy kisebb csapatokban él. Ha csapatokban él, akkor egy hím körül több nőstény található. Tápláléka mindenekelőtt halak, de vízimadarak, rákok és kisemlősök is. Az állat, a halrajokban úszva, oldalra kapva fogja meg zsákmányát.

Szaporodása

Az ivarérettséget 10 éves korban éri el. A párzási időszak tél vége-tavasz között van. Ekkor a nőstény ás egy fészket, melybe átlagosan 40 tojást rak, de egy fészekaljban találtak már 97 tojást is. A kifejlődési idő 60-90 napig tart. Ennek végén a kisgaviálok elkezdenek csipogni, hogy az anyjuk segítségükre jöjjön, a fészekből való kimászáshoz.