A barna víziagáma vagy ausztrál vízisárkány (Physignathus lesueurii) az agámafélék Kelet-Ausztráliában honos egyik faja, amely az ország Victoria és Queensland államában él.

Leírása

A faj jellemzői az erős végtagok és karmok, amelyekkel jól mászik, gyorsan fut. Farka hosszú és izmos. Oldalról lapított, mint akrokodiloké, és ugyanúgy úszóként használja. Úszás közben teljesen víz alá is merülhet, akár 90 percre is. A nyaki gerincrésztől háta közepe tüskés, a faroktő felé egyre kisebbek a tüskék.

Teljes testhossza nemi kétalakúságot mutat. A nőstény 0,6 méter körüli, ennek kétharmad részét a farok teszi ki. A hímek egy méteres testhosszt és az egy kilogrammos tömeget is elérik.

Félénk természetű, de az emberi környezethez jól alkalmazkodik.

Változatai

A Physignathus nem egyetlen faja Ausztráliában. A faj két elkülönülő populációra oszlik, a különbségek olyan jelentősek, hogy két alfajt határoztak meg ezek alapján. A P. l. lesueurii a keleti változat, a P. l. howitti a gippslandi. A keleti populáció halványabb színű, torka sárga és vörös, szeme mögött sötét sáv kezdődik, amely a halántékon keresztül a nyakig tart. A gippslandi változatnál nincs szem mögötti csík, viszont a sávok az oldalán figyelhetők meg, míg a torka sárga, narancssárga vagy kék foltos.

Életmódja

A barna víziagáma mindig vizek közelében él, de ez lehet mocsár, állóvíz, patak vagy folyó is. Télen téli álmot alszanak. Az október elején beköszöntő tavasz idején a nőstények 0,10-0,15 méter mély gödröt ásnak, amelybe 6–18 darab tojást raknak. A fészek ateknősökéhez hasonlóan puha, homokos talajban készül. Éppígy a teknősökhöz hasonló, hogy a kikelő ivadékok nemi jellege hőmérsékletfüggő, melegebb időben több a hím.

forrás: wikipedia