Az erdei kutya vagy őserdei kutya (Speothos venaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjához Speothos nem egyetlen faja.

Elterjedése

Dél-Amerika északi területein mindenütt előfordul; erdőben, mocsárban, szavannán és bozótosban egyaránt megél. Brazíliától kezdveBolívián át egészen Panamáig terjed az állománya. Manapság ritka állat.

Megjelenése

Az erdei kutya hossza 60-75 centiméter, farokhossza 12-15 centiméter és testtömege 5-7 kilogramm. Feje erőteljes; pofája rövid és széles, füle nagyon kicsi. Barna fejszőrzete világosabb árnyalatú, mint a test többi része. Teste zömök, izmos és meglehetősen hosszú. Szőrzete rövid és sötét rőtesbarna. Farka rövid, csapott, színe a sötétbarnától a feketéig terjedhet. Az erdei kutya rövid, erőteljes lábával a földhöz lapulva vág utat magának a növényzet sűrűjében.

Alfajai

• Speothos venaticus panamensis – Panama
• Speothos venaticus venaticus – Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Suriname, Guyana, Brazília északi és középső része, Peru, Bolívia,Paraguay és Argentína
• Speothos venaticus wingei -Brazília délkeleti része

Életmódja

Kisebb falkákban vadászik és kifejezetten nappali állat. Tápláléka kisebb emlősökből áll; olykor gyümölcsöt is eszik. Fogságban 10 évigis élhet.

Szaporodása

E kutyaféle ivarérettségét 14-18 hónaposan korában éri el. A párzási idény rendszerint októberben van. A vemhesség 60-70 napig tart, ennek végén a nőstény 4-6 kölyköt hoz a világra. Mindkét szülő gondozza a kölykeket. A fiatal állatok ivarérésük elérése után is a falkával maradnak egy ideig.

Állatkertekben

Az őserdei kutya Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban és a győri Xántus János Állatkertben látható. Állatkerti körülmények között viszonylag jól szaporodik, de nem túl gyakran bemutatott faj. Többnyire párokat, vagy családokat tartanak együtt.

forrás: wikipedia