A matakó (Tolypeutes matacus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjéhez, ezen belül azövesállatok (Dasypodidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia Brazília és Paraguay területén honos. Száraz erdőkben és szavannákon él.

Megjelenése

 

Az állat fej-törzs-hossza 35-45 centiméter, farokhossza 7-9 centiméter és testtömege 2-3 kilogramm. A gyűrű a hát közepén elhelyezkedő megkeményedett bőrsáv amely összenőtt az alatta húzódó puha, rugalmas bőrrel. A legtöbb állatnak háromöve van, azonban vannak négy és öt gyűrűs példányok is. Veszély esetén a matakó úgy összegömbölyödik, hogy medence- és vállpáncélja (kiálló csontos lemezek) összeér. A fej- és a farokpáncél zárja a sárgadinnye méretű gömböt, s így védi az állat érzékeny, könnyen sebezhető hasát. A matakónak a mellső lábán 4 karma van. Az állat legfejlettebb érzéke a szaglása. Orrával találja meg a táplálékot a földön és a föld alatt. Látása és hallása viszonylag gyengén fejlett.

Életmódja

A matakó magányos, nappal és éjszaka egyaránt aktív. Tápláléka hangyák, termeszek, más rovarok, kisebb gerinctelen állatok és esetenként gyümölcsök. A matakó 12-15 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyévesen éri el. A párzási időszak nyáron van. Az egyetlen utód október és január között születik meg. A páncél csak hetek múlva keményedik meg.

Rokon fajok

A matakó legközelebbi rokona a háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus).

forrás: wikipedia