Ha a kopásálló réz-cink-nikkel ötvözetet keresed, lásd az alpakka szócikket!

Az alpaka (Vicugna pacos, régebben Lama pacos) egy háziasított, rendkívüli finomságú gyapjáról ismert dél-amerikai teveféle. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő vikunya, bár a 2001-es genetikai alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a lámáhozhasonlóan a guanakóból háziasították. Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon

A faj története

Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították valamikor a 2–4. században. Az Inka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.

A spanyol konkvisztádorok és gyarmatosítók nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.

Azóta elsősorban Peru, Bolívia és Chile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de más latin-amerikai országokban, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a perui Arequipa, ahonnan Európa és Japán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.

Megjelenése

Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de ma már gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:

1. Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
2. Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható)

Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 kilogramm.

Az alpaka gyapja

Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.

Szaporodása

Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A vemhesség igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A borjúkat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A tehenek körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a bikák viszont csak két éves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén majdnem 30 évig is elél.

forrás: wikipedia