A nandu (Rhea americana) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Rhea nem egyetlenfaja.

Egyes rendszerbesorolások ebbe a nembe sorolják a Darwin-nandut is Rhea pennata néven.

Elterjedése, élőhelye

Dél-Amerikában Bolívia, Uruguay, Paraguay, Brazília és Argentína nyílt füves térségeinek lakója, de keresi a bokrok és a magas fű takarását.

Alfajai

• Rhea americana americana
• Rhea americana intermedia
• Rhea americana nobilis
• Rhea americana araneipes
• Rhea americana albescens

Megjelenése

Csőrük széles, lábaikon három ujj van, medencéjük nyílt. Fejük és nyakuk tollas.A közönséges nandu vagy amerikai strucc háta hamuszürke, hasa piszkos fehér, nyaka és melle fekete, fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lábai palaszürkék. A nőstény melle világosabb, mint a hímé, a hím magassága 2 métert is elérheti. Farktollai majdnem hiányoznak.

Életmódja

Tápláléka magvakból, rovarokból és fűfélékből áll.

Szaporodása

A dürgő hímek násztánccal imponálnak a tojóknak és erős rugásokkal űzik el a rivális hímeket. Egy hím több tojóval is párosodik és egy földbe kapart gödörbe rakja tojását. A fészekalj 13-17 tojásból áll. A hím egy-két tojást tesz ki a fészeken kivűl, hogy a ragadozó madarak ne támadják meg a fészket. Egyedül a hím kotlik. A fiókák 29-43 nap múlva kelnek ki, egymáshoz képest 36 órán belül. A fiókák fészekhagyók. A csibék 6 hónapon belül érik el a felnőtt méreteket.

Emberi beavatkozás

Dél-Amerikában az emberek nagy hasznát veszik a nandunak. A tollát törlőruhának használják, a bőréből köpenyt csinálnak és a húsát eszik az emberek.

Nanduk,

tojásaik

forrrás: wikipedia