A kovari vagy más néven kettősfésűjű erszényesegér (Dasyuroides byrnei) az emlősök (Mammalia) osztályába ragadozó erszényesek (Dasyuromorphia) rendjébe és a erszényesnyestfélék (Dasyuridae) családjába tartozó faj. A Dasyuroides nem egyetlen faja.
A fajt 1896-ban írta le Sir Walter Baldwin Spencer és a közeli rokon Dasycercus nembe sorolta Dasycercus byrnei néven. Azóta kiderült, hogy azoktól jelentősen különbözik, így önálló nemet hoztak létre a számára.

Megjelenése
Testhossza 14-18 centiméter, farokhossza 11-14 centiméter, súlya 70-140 gramm. Viszonylag kis testű, rövid lábú, karcsú testű faj. Testének felső része és oldalai szürkék, hasa fehér. Farkának testéhez közelebb eső fele vöröses színű, míg farka végén hosszú feketeszőrökből álló bojt van. Ezt izgalmi állapotban fésűszerűen fel tudja borzolni az állat. Erről kapta korábban használt magyar nevét (kettősfésűjű erszényes egér). Ma többnyire a bennszülöttektől átvett nevét, a kovarit használják a fajra.
Elterjedése, élőhelye
A kovari az Eyre-tó környékén honos Dél-Ausztrália állam északi részén és Queensland délnyugati területein. Az ezen a vidéken található száraz, füves területek lakója.
Alfajai
A kovarinak két alfaja ismert:
-
Dasyuroides byrnei byrnei - ez az alfaj él az elterjedési terület északi és északkeleti részén
-
Dasyuroides byrnei pallidior - ez az alfaj él az elterjedési terület déli és délnyugati részén
Életmódja
Elsősorban éjszakai életmódú faj, de néha megfigyelhető nappal is, elsősorban napfürdőzés közben. Pihenőhelyül maga ásta vagy más apróbb állatoktól átvett (nemegyszer a tulajdonos elfogyasztása után) apróbb üregek szolgálnak. Ezekben száraz füvekből épít nyugvóhelyet magának. Elsősorban talajlakó faj, de szükség esetén ügyesen felmászik fákra is. Territoriális faj, saját revírjét bűzmirigyével jelöli meg. Szociális viselkedése sok tekintetben nem ismert. Elsősorban magányosan élő fajnak tekintik, de fogságban minden különösebb probléma nélkül lehet több egyedet is azonos helyen tartani.
Húsevő faj, méretéhez képest elszánt vadász, minden kisebb állatot, melyet el tud fogyasztani legyűr. Elsősorban rovarokat, pókokat, apróbb gyíkokat fogyaszt, de ha alkalma nyílik rá kifosztja a földön fészkelő madarak fészkét, olykor a tojásokon kotló apróbb madarakat is elejtheti. Előszeretettel vadászik az Ausztráliában honos, száraz területeken élő egérfélékre is.