A Van der Decken-tokó vagy mongúztokó (Tockus deckeni) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjához tartozó faj.

Nevét báró Karl Klaus von der Decken (1833-1865) német természettudós tiszteletére kapta.

A Jackson-tokó (Tockus jacksoni) közeli rokon faja, olykor egybe is vonják őket egyetlen fajba.

Előfordulása

Kelet-Afrikában a honos. Elsősorban a Nagy-afrikai hasadékvölgytől keletre eső területeken gyakori, ahol Etiópiától délre egészenTanzániáig előfordul.

Fás szavannák és bozótosok lakója.

Alfajai

• Tockus deckeni deckeni – (Cabanis, 1869)
• Tockus deckeni jacksoni – (Ogilvie-Grant, 1891)

Megjelenése

A Van der Decken-tokó egy viszonylag kis termetű tokó faj, amely hasonlít a valamivel nagyobb piroscsőrű tokóra (Tockus erythrorhynchus) Vékony ívelt csőre van, mely a hímnél piros és krémszínű, a tojónál fekete. Ezt leszámítva a két ivar megjelenése azonos. Feje és testének alja fehér, testének felső fele és hosszú farka fekete.

Életmódja

Párban, vagy kisebb csapatban keresgéli elsősorban rovarokból álló táplálékát. Olykor gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt. Főleg a talajon keresi a táplálékot.

Hím egy elkapott bogárral a csőrében

Szaporodása

A hím a tojót sárral befalazza egy odúba a fiókák kiköltése idejére és ezen keresztül táplálja őket. Hogy az üreg tiszta maradhasson a tojó, majd később a fiókák is az odú száján át ürítenek.

Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 23-25 napig. A fiókák kirepülési ideje, még 39-50 nap. Miután a fiatal madarak már nem férnek el anyjukkal az üregben, a tojó áttöri az odút lezáró falat és távozik. A fiókák a szülők segítségével újból elzárják a bejáratot. Ezután a két szülő együtt eteti tovább a fiatal madarakat, melyek csak röpképességük elérésekor hagyják el az odút.

forrás: wikipedia