A szavannavércse (Falco rupicoloides) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék(Falconidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Afrika középső és déli részén honos Szomáliától délre egészen Dél-Afrikáig. A szavannák, és a fákkal tarkított félsivatagos területek lakója.

Alfajai

• Falco rupicoloides arthuri – Tanzánia és Kenya
• Falco rupicoloides
• Falco rupicoloides fieldi – Szomália és Etiópia
• Falco rupicoloides rupicoloides

Megjelenése

Testhossza 34-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 84 centiméter, 180-330 gramm a testtömege. A tojók és a hímek azonos méretűek. Színe vörösesbarna a hátán, a szárnyfedőkön és a combokon sötét sávozással, a fejen és a mellen pedig barna csíkozottsággal. Az evezőtollak és a farok fekete színű, halványszürke csíkokkal. A kifejlett egyedek szeme krémszínű. A fiatal egyedek tollazata barnás, szemük barna.

Életmódja

Kisebb állatokkal, így gyíkokkal, kisebb madarakkal, rágcsálókkal, sáskákkal és rajzás idején termeszekkel táplálkozik. Opportunista táplálkozású, valójában bármilyen kisebb állatot elfogyaszt.

Szaporodása

A pár állandóan a fészek közelében marad, és a territórium határait magas kiáltásokkal és gyors ide-oda röpködéssel jelzi. Egy régi, más madár által már elhagyott fészekben szokott költeni. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 32 napig kotlik. Főleg a tojó költ, a hímcsak addig váltja fel, amíg a tojó elfogyasztja a párja által a fészekbe szállított eleséget. Később a fiókák védelme és etetése is a tojó feladata, a hím pedig beszerzi a fiókák és a tojó számára szükséges táplálékmennyiséget. Miután a fiatal madarak eléggé fejlettek, hogy meg tudják védeni magukat, a tojó is besegít a hímnek a táplálékszerzésbe. A kirepülés után a fiatal vércsék még több hétig szüleik territóriumában tartózkodnak mielőtt szétszélednének.

forrás: wikipedia