A királycsőricse (Cosmopsarus regius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae)családjába tartozó faj.

Besorolása vitatott, az újabb kutatások a Lamprotornis nembe helyezik Lamprotornis regius néven.

Előfordulása

Kelet-Afrikában, Etiópia, Szomália területén, valamint Kenya északkeleti és Tanzánia északkeleti részein honos.

Nyílt szavannák, bozótos területek és nyílt erdők madara, olykor a külvárosi kertekben is megjelenik.

Megjelenése

Testhossza 35 centiméter, de ebből jelentős rész esik hosszú farkára. Háta, nyaka és válla fénylő zöldeskék színű. Ezzel éles ellentétben hasa és torka élénksárga. Mellén lila folt látható. Tollazata fénylő.

Életmódja

Bár közeli rokona a fényseregélyeknek (Lamprotornis nem), de megjelenése és életmódja is jelentősen eltér azokétól. A főleg gyümölcsevő fényseregélyekkel szemben a királycsőricse elsősorban kisebb állatokkal, így rovarokkal, pókokkal, férgekkel és csigákkaltáplálkozik, melyeket a talajon vagy a levegőben kap el. Gyümölcsöt csak kiegészítésképp fogyaszt.

Kis, 3-10 egyedből álló csoportokban él. Ha a csoport megriad, akkor hangosan fütyülve emelkednek fel a madarak a magasba. Egy-egy csoport igen összetartó, nemcsak táplálkozás közben, de a fészkelési időszakban is egymás mellett élnek és a csoport tagjai segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében is.

Szaporodása

Faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4-5 tojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.

forrás: wikipedia