Az afrikai erdeibagoly (Strix woodfordii) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül abagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj.

A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (African Wood-owl)

Előfordulása

Elterjedése

Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon,Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság,Libéria, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda,Zambia és Zimbabwe területén honos.

Élőhelye

Elsősorban erdők és bozótosok lakója, de előfordul ültetvényeken is.

Alfajai

• Strix woodfordii nigricantior
• Strix woodfordii nuchalis
• Strix woodfordii sokokensis
• Strix woodfordii umbrina
• Strix woodfordii woodfordii

Megjelenése

Közepes méretű bagolyfaj, testhossza 30–36 centiméter, súlya 240–350 gramm. Egyszerű barnás színezetű madár, jellegzetes bélyege sötét szemei.

Életmódja

Elsősorban rovarokkal és egyéb ízeltlábúakkal táplálkozik, de elkaphat kisebb gyíkokat, rágcsálókat és apróbb madarakat is.

Szaporodása

Költési időszaka júliustól októberig tart. Tojásait fák odvába rakja, fészket nem készít. A tojó 1–3 tojást rak, melyeken 30–31 napig kotlik.A fiatalok három-négy héttel kikelésük után elhagyják az odút és a környező ágakra ülnek ki. Ilyenkor még nem tudnak repülni, arra még heteket várniuk kell. A röpképességük elérése után is sokáig követelnek táplálékot szüleiktől. Sokszor önállósodásuk után is a szülőmadarakkal maradnak, egészen a következő szaporodási időszakig, amikor az öregek elűzik őket a territóriumukból.

Természetvédelmi helyzete

Nagy elterjedési területe és jó alkalmazkodóképessége miatt elég gyakori faj és nem számít veszélyeztetett fajnak.

forrás: wikipedia