A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Európában költ, északon Skandináviáig és Nagy-Britannia déli részéig, keleten pedig Délkelet- és Közép-Ázsiáig húzódó területein honos. Nádasok, gyékényesek lakója. A trópusi Afrikában telel át.

Alfajai

• Acrocephalus scirpaceus scirpaceus
• Acrocephalus scirpaceus fuscus

Megjelenése

Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna láb ujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga.

Életmódja

A madár félénk, elrejtőzve él. Tápláléka rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is.

Szaporodása

A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május-június között, északon július-augusztusközött van. Évente egyszer költ. A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartozkodik a nádasok környékén.

Rokon fajok

A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus).

forrás: wikipedia